Magyarországon évente TÖBB MILLIÓ egészséges kutyát és cicát altatnak el, vagy tesznek el más módon láb alól, mert nem kellenek senkinek…

 

Ne szaporítsd a számukat, ivartalanítsd kedvencedet! Ezzel a rutinműtéttel komoly és halálos betegségektől óvhatod meg őt. Magadat pedig sok-sok bosszúságtól és tengernyi kiadástól…

 

Muszáj megismételnünk a legfőbb problémát: TÖBB MILLIÓ FELESLEGES kutya és cica van kishazánkban. És mit csinálnak az emberek azzal, ami felesleges?

• kidobják (erdőszélre, kukába, útszélre, kútba, folyóba)
• megsemmisítik (elaltatják, fejbe csapják, megfojtják, elégetik)
• nem vesznek róla tudomást (hagyják elpusztulni, elsétálnak mellette, csóválják a fejüket, sajnálják, de nem segítenek, mert nem a sajátjuk)
• vagy odaadják másnak (sintérnek, menhelynek, ajándékba egy gyereknek, aki hamar ráun)

A gond csak ott kezdődik, hogy itt nem holmi szemétről van szó, hanem érző lényekről és sajnos hiába szépítünk, nincs annyi jó gazdi, ahány kidobott állat. A menhelyek pedig csordultig vannak gazdátlan kutyákkal és cicákkal. Ez a szomorú valóság, ami felett lehet ugyan szemet hunyni, de attól még a probléma nem szűnik meg.

 

Miért az ivartalanítás a legjobb megoldás?

• Nincs újabb felesleges szaporulat: ezzel esélyt adunk a menhelyeken, sintértelepeken és az utcán sínylődő állatoknak, mert nem növeljük tovább a számukat.
  
• Csökken a betegségek, balesetek és fertőzések esélye: nőstények esetében leggyakoribb a tejmirigy daganatos elváltozása. Ivaros szuka kutyáknál ez a leggyakrabban előforduló daganatos elváltozás, mely nagyon sokszor képez áttéteket a tüdőben, amikor az állat élete már műtéttel sem menthető meg. Macskáknál is előfordul, a legtöbb esetben rosszindulatú, gyors lefolyású betegség, ami gyakran kerül a cicák életébe. A megbetegedés kockázatát csökkenthetjük azzal, ha kedvencünket korán, lehetőleg az első és a második tüzelés között (kb. egyéves korban) ivartalaníttatjuk. A műtét természetesen elvégezhető az első tüzelés/ivarzás előtt is, a közhiedelemmel ellentétben ez sem okoz problémát az állatnak. Más betegségek (pl. gennyes méhgyulladás) előfordulását is csökkenthetjük az ivartalanítással. A hím állatoknál megelőzhetjük a herék és a prosztata gyulladásos, daganatos megbetegedését, amely gyakran fordul elő nem ivartalanított idősebb ebekben. Macskáknál sok gondot jelent a párzási időszakban a verekedés. Az így szerzett sérülésekkel gyógyíthatatlan vírusos betegségeket (pl. leukózis, macska AIDS) szerezhetnek, amik hosszú, akár évekig tartó szenvedés után a cica halálához vezetnek. Nem utolsó sorban a kandúrok ivartalanításával az igen kellemetlen „jelölgetést” is megelőzhetjük.
• Megszűnhet a csavargás és a kellemetlen szokások: Az ivartalanítás hatására pár hónappal a műtét után az állat nyugodtabb lesz, csökken vagy teljesen megszűnik az agresszióra való hajlama, a területjelölési és csavargási ingere. Amelyik állat nem kóborol, az nem ugrál be idegen kertekbe és nem okoz közlekedési balesetet, amiért a gazdát teljes joggal felelősségre vonhatják, és az anyagi károk megfizetésére kötelezhetik.
• Jóval kevesebb kiadással és gonddal jár, mint betegségeket kezelni, vagy az utódokat beoltani, etetni, felnevelni, gazdához adni: A legveszélytelenebb fertőzés kigyógyítása vagy akár egyetlen utód gondozása is több pénzbe kerülhet, mint az ivartalanításra fordított egyszeri összeg.

 

Persze, vannak, akik különböző okokra hivatkozva ellenzik…

Fontos, hogy beszéljünk róla. Sok legenda, pletyka és vita veszi körül ezt a témát. Muszáj, hogy végre tiszta vizet öntsünk a pohárba. Reméljük, miután végigolvastad az alábbi pontokat, Te is látni fogod, hogy nem indokolatlan a törekvésünk az ivartalanítás népszerűsítésére. Íme, a hiedelmek és a tények az ivartalanítással kapcsolatban:

 

 

AZT MONDJÁK: „Az ivartalanítás nem természetes”

A VÁLASZ: A szó szoros értelmében véve valóban nem az. Ez egy beavatkozás. De beavatkozás az is, hogy háziasítottuk az állatokat, hogy konzervvel, táppal etetjük őket, hogy nyakörvet, pórázt, néha díszes ruhácskát teszünk rájuk, hogy a lakásban, ágyban tartjuk őket. Sőt, nem természetes az sem, hogy milliónyi állatot ölünk meg azért, mert kényünkre-kedvünkre szaporítottuk őket, és már nem tudunk mit kezdeni velük. Ezt már nem tudjuk visszafordítani, de megakadályozhatjuk a további szaporulatokat. Sőt, ha már beavatkoztunk, kutya kötelességünk megfékezni a további, eleve halálra ítélt csöppségek megszületését.

………………………………………………………………………………..

AZT MONDJÁK: „Az ivartalanítás drága”

A VÁLASZ: Az ivartalanítás valójában nem kiadás, hanem befektetés. Elsőre talán nem így tűnik, de ha valóban szeretnénk pénzt, időt és energiát spórolni, akkor lényegesen jobban jövünk ki ezzel az egyszeri költséggel. A műtéttel közvetlenül vagy közvetve megelőzhetőek olyan daganatos betegségek, balesetek, sérülések, fertőzések, amik után a gyógykezelésekre költendő összegekhez viszonyítva az ivartalanítás ára igencsak eltörpül. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a kiskutyák, kiscicák alapvető orvosi ellátása (kötelező oltások, parazita-mentesítés stb.), etetése és gondozása legalább 6-8 hetes korukig egy kölyökre számolva is bőven eléri az ivartalanítás egyszeri költségét. Egy alomban pedig akár 8-10 kölyök is lehet, ami könnyen kitesz több tízezer forintot. Persze, van, aki nem költ az utódokra, hanem egész egyszerűen kidobja őket. Gyakran az anyaállattal együtt…

………………………………………………………………………………..

AZT MONDJÁK: „Legalább egyszer szülnie kell, mert lelki beteg lesz”

A VÁLASZ: Ennek az állításnak nincs átgondolt alapja. Tévhit, hogy a kedvenced másként fog viselkedni a szülés után. Az állatokat alapvetően az ösztöneik vezérlik, sem a hímek, sem a nőstények nem vágynak kölykökre olyan értelemben, mint egy férfi vagy egy nő a gyerekre. Az állatok szülői feladata a szaporulat felnevelésével véget ér, és a legtöbb esetben saját maguk zavarják el a kölykeiket a saját területükről. Ekkor jönnek a hirdetések, a kapkodás. Ilyenkor szembesül a gazdi azzal, hogy bármilyen aranyosak a csetlő-botló apróságok, az örökbe adásuk milyen nehéz, embert próbáló feladat. Ahogy nőnek, nyomukban összerágott holmik, elejtett ürülékek, vizelet-tócsák, kitépett virágok, feldúlt kert marad, ezért egyre inkább meg szeretne válni tőlük. Ilyenkor rosszabb esetben a kiskutyák az út szélére vagy a menhelyre kerülnek. Tehát kérjük, ne várd meg az első alom megszületését sem. A kedvenced nem fog másként viselkedni a szülés után, viszont egy újabb alomnyi felesleges állat jön a világra.

………………………………………………………………………………..

AZT MONDJÁK: „Találok szerető gazdikat a kicsiknek”

A VÁLASZ: Tudnod kell, hogy Te, mint a kedvenced gazdája tartozol felelősséggel az utódokért is. Jó gazdát találni egy kölyöknek ilyen mértékű túlszaporulat mellett nem hogy nehéz, hanem szinte lehetetlen. Persze, az édes kölykökre hamarabb rácsapnak. De vajon tudod-e ellenőrizni egy egész alomnyi (8-10) kutya/cica további életét (úgy 10-15 éven át)? Tudsz-e majd szemébe nézni annak az állatnak, aki egy meggondolatlan befogadás áldozataként a sintértelepen, a menhelyen vagy az út szélén sínylődik? Még ha valóban sikerül is az összes utódnak jó gazdit találni, gondolj bele abba, hogy ennyivel több állat marad a menhelyeken és sintértelepeken. Bízunk benne, hogy hiszel a több mint 15 éves örökbeadási tapasztalatainknak, amik sajnos a dolog nehézségét igazolják. De ha mégsem, akkor kérjük, látogass ki valamelyik állatmenhelyre és próbálj meg segíteni az örökbeadásban. Vagy csak számold meg a kutyákat és cicákat, nézz a szemükbe, nézd meg, milyen kedvesek, szépek és gondold végig, hogy szeretnél-e hozzájárulni a gazdátlan állatok számának növeléséhez. Mert akkor is ezt teszed, ha találsz gazdát a kedvenced minden kölykének, és az elhagyott állatok maradnak az utcán, a menhelyen vagy a sintérnél. Már, ha az utóbbi helyen le nem telik az (élet)idejük…

………………………………………………………………………………..

AZT MONDJÁK: „Az ivartalanítás után elhíznak az állatok”

A VÁLASZ: Ez egyáltalán nem törvényszerű. Hajlamosabbak lehetnek rá ugyan, de amelyik állat eleget mozog és jó minőségű, megfelelően összeállított ételeket kap, az nem fog sem elhízni, sem ellustulni. A mozgás és a táplálkozás fontosságát egyébként sem érdemes figyelmen kívül hagyni, így ez a problémafelvetés nem lehet akadálya az ivartalanításnak.

………………………………………………………………………………..

AZT MONDJÁK: „Nem fogom megcsonkítani”

A VÁLASZ: Emberként hajlamosak vagyunk a saját nemi szervünk biztonságáért folytatott harcot az állatok szaporodási szerveire is kivetíteni, és ezt állatvédelmi szempontnak hívni. Sokszor halljuk, leginkább a férfiak szájából egy lábösszerántás kíséretében: „Szegény kutya, nem golyózom ki!” Tudni kell azonban, hogy az ivartalanítással nem csorbul az állat önképe, neki nincs nemi identitása, mivel a szaporodási szerveit nem tartja számon hovatartozása jeléül, ahogyan az emberek. Csonkításnak tehát pusztán fizikai értelemben véve nevezhetjük az ivartalanítást, hiszen egy korrekt műtét valóban úgy néz ki, hogy a hím állatnak a heréi, a nőstény állatnak pedig a méhe és a petefészke kerül eltávolításra. Az úgynevezett „elkötés” ” műhibának számít, hiszen vemhes ugyan nem lesz az állat, de a tüzelés/ivarzás megmarad. Ez a későbbiekben különböző betegségek kialakulását eredményezheti. Az ivartalanított állat életminősége, teljesítő képessége, és pszichéje nem csorbul. A szaporodási szerveinek hiányát pedig ő nem csonkításnak éli meg. Nem fogja fel traumaként és ugyanolyan teljes életet él, mint a műtét előtt. A kérdés az, hogy mi, emberek, tudunk-e, akarunk-e elvonatkoztatni a saját nemi szervünk épségétől annak fényében, hogy az állatnak mennyi haszna válik az ivartalanításból. Vesztesége, hiányérzete neki nem lesz, mivel az ivarmirigyek (herék, petefészkek) eltávolítása után nincs nemi hormon termelés. A „nem fogom megcsonkítani” elvnek tehát valós állatvédelmi indoka nincs. A felesleges szaporulatok elkerülésének vagy a daganatos betegségektől való megóvásnak viszont annál inkább van.

………………………………………………………………………………..

AZT MONDJÁK: „Neki is jár egy kis élvezet”

A VÁLASZ: Ez való igaz. De az élvezet megmutatkozhat más formákban is (nagy séták, finom falatok, simogatás, játék). Főleg, hogy az a rövid élvezet, amit az aktussal elér, olyan sok problémával és gyakran az állat halálával jár. A kan kutyának és a kandúr macskának valóban élvezet a nemi aktus. De a kóborlás során annyi veszély fenyegeti, hogy érdemes elgondolkozni az arányokon. Verekedés más hímekkel, sérülések, közlekedési balesetek, eltűnés, csapdába esés, menhelyre, sintértelepre kerülés, párzásból adódó fertőzések, parazitafertőzések, pl. kullancs okozta halálos betegségek. De most beszéljünk a nőstény állatokról. A macskáknak már az aktus sem élvezetes, mert a kandúrok tüskés nemi szerve jelentős fájdalmat okoz nekik a párzás során. Sőt, a vemhesség és a szoptatás is megterheli a szervezetüket. A kóborlással járó veszélyek pedig ugyanúgy fenyegetik őket, mint a hím állatokat. Nem utolsó szempont, hogy a párzási időszakban „megbolondult” állatok rettentő sok gondot okoznak a gazdáknak és a környéken lakóknak. Szagos, jelölő vizelet, furcsa viselkedés, ablak alatt hangosan bagzó macskák, rombolások, vonítások stb.

………………………………………………………………………………..

AZT MONDJÁK: „Megviseli az állat szervezetét”

A VÁLASZ: Az ivartalanítás ma már rutinműtét. Altatásban végzik, de a felébredést követően vihetjük is haza kedvencünket a jól megszokott családi környeztbe. Sok kutya és cica már 1-2 nap múlva úgy rohangál, mintha mi sem történt volna. Persze azért a varratra nem árt vigyázni. Legtöbbször kapnak egy gallért a nyakukba, hogy ne szedjék szét a sebet, de ezt állatorvosa válogatja. 10 nap múlva pedig jöhet a varratszedés. Ez néhány perces művelet és a legtöbb állat meg sem érzi.

 

 

Néhány jó tanács, ha az ivartalanítás mellett döntesz:

 

• Amennyiben lehet, az első és a második tüzelés között, vagy ivaréretté válás (első tüzelés) előtt végeztesd el a műtétet. Ha erről már lecsúsztál, akkor célszerűbb minél korábban belevágni, mert minél fiatalabb az állat, annál nagyobb eséllyel lehet kivédeni a műtéttel a daganatos és egyéb betegségek kialakulását. A műtétet elvégezni a tüzelés megszűnte után 1-2 hónappal a legoptimálisabb.

• Ha a kedvenced már vemhes vagy épp tüzel, szintén elvégezhető a műtét, de ekkor csak nagyon gyakorlott, kellő tapasztalatú állatorvosra bízd őt. Nyugodtan elvégezhető az ivartalanítás viszont a bepárzott állatnál, a vemhesség első felében (kb. a 30-40. napig), a tüzelés megszűnte után. A műtétet követően néhány hónapig még előfordulhat kóborlás, és nőstényeknél a hímnemű állat odavonzása, de utódok létrehozására már nem lesz esély.

• Néhány eset adódhat, amikor megfontolandó az ivartalanítás, pl. nagyon idős korban vagy bizonyos betegségek esetén. A műtétet minden esetben egy vizsgálat kell, hogy megelőzze, amiből kiderül, milyen az állat egészségi állapota. Az orvos feladata, hogy felmérje a lehetséges kockázati tényezőket és tájékoztassa ezekről a gazdit.

• A különböző hormontartalmú, elvetélésre szolgáló készítmények feleslegesen terhelik meg az állat szervezetét és sokszor nem is olcsóbbak a műtétnél. A legtöbb hormonkészítmény később kialakuló, súlyos betegséget (pl. gennyes méhgyulladást) okozhat.

• Konzultálj az állatorvossal, hogy az állatot ne csak „elkösse”, hanem „kipakolja”, azaz a hím állatnál a heréket, a nőstény állatnál pedig a méhet és a petefészket is távolítsa el. A puszta „elkötés” a későbbiekben súlyos egészségügyi problémákat okozhat. Ráadásul az állat vemhes ugyan nem lesz, de tüzelni fog, annak minden kellemetlen velejárójával együtt. Beszéld meg az orvossal azt is, hogy a külső varrat ne felszívódó legyen, mert az sipolyt okozhat.

• A műtét előtt 12 órával ne adj enni és inni az állatnak. Műtét után légy mellette, amíg teljesen magához nem tér. Aznap melegre lesz szüksége, nyugodtan takargasd be. Ez általában csak az első napon van így, de előfordul, hogy másnap is szüksége lesz rá. Látni fogod, hogy milyen a közérzete. Sok állat már másnap szaladgál. Az első napon csak vizet adj neki, másnap már ehet is. Célszerű az állatorvostól tanácsot kérni, hogy mit adj neki ebben a pár napban, ami nem terheli meg a gyomrát. A varratra figyelj, hogy kedvenced ne tudja szétnyalni, kirágni és heves játékot ne játsszon, amitől húzódhat a seb. Ha úgy látod, hogy sokat piszkálja, kérj gallért az orvostól. Varratszedésre 10 nap után kell menni. Ha közben a seb nem gyógyul szépen, beszélj az állatorvossal, aki indokolt esetben felírhat antibiotikumos utókezelést. Teljes gyógyulás után minden mehet a régiben. Járjatok sokat sétálni, mozogni, adj neki egészséges, finom táplálékot, neveld következetesen, óvd és védd őt a külső és belső parazitáktól, veszélyes helyzetektől, rendszeresen kapjon védőoltást, törődést, társaságot, iránymutatást. És persze élvezzétek az együtt töltött időt. 🙂

 

A Győri Állatmenhelyen a felnőtt, nőstény állatokat kizárólag ivartalanítva, a kölyköket pedig ivartalanítási kötelezettséggel adjuk örökbe. Ne feledd, amit a róka mondott a kis hercegnek: “Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.” Kérjük, légy felelős gazdi, és ivartalanítsd Te is a kedvencedet!